Szilveszteri rémálom

A kutyákat vigyük be a lakásba, egyébként pedig csak pórázzal sétáltassunk Szilveszterkor. Adunk néhány ötletet ahhoz, hogy a házikedvencek is felszabadultan ünnepelhessenek.

Néhány üvegszilánk, egy lakástűz, egy szem, egy fül, egy dobhártya az elmúlt szilveszter orvosi petárdamérlege. Ugyanakkor állattartók százezrei élték át rettegve az ünnepet. A rémülettől világgá ment állatok száma több ezerre tehető. Egy részük országutakra szaladva lelte halálát, más részük kóborállattá vált. A szerencsésebbek menhelyekre kerültek, így van esély, hogy gazdájuk egyszer rájuk talál.

Mi a baj a petárdával?

Az egészséges állatok idegrendszere erős, a civilizációs zajokat megszokták, együtt élnek velük. Ha csikorogva fékez az autó, akkor a kutya elugrik, ha csörömpölve lezuhan a konyhában egy edény, legfeljebb attól tartanak az állatok, hogy a fejükre esik. Értik a zajok keletkezését, tudják, honnan jönnek, felfogják a rájuk váró következményeket. A petárdadurranás azonban más! A tűzijáték sikítása, a rakéta sistergése vagy a petárda robbanása körülveszi az állatokat, értelmezhetetlen számukra, menekülési ösztönt vált ki belőlük.

Különösen a kutyákat viseli meg, hogy nem látják a menekülés útját. A hanghatást kísérő légnyomás-hullám pedig még rátesz egy lapáttal a félelem tüzére: ez természeti katasztrófákra emlékeztetve pánikot vált ki az élőlényekből.

Az a kutya sincs biztonságban, amelyik stabil idegrendszerű, gazdája tapasztalata szerint nem fél a durrogtatástól. Az állatok ugyanis változnak, ösztöneik idővel a felszínre törhetnek. A zajok is mások és mások, bármikor „megőrjíthetik” a korábban normálisan viselkedő, zajokra nem reagáló állatot is.

További problémát jelent az udvarba dobott, szikrázó petárda, amelyhez a kutya – a robbanás előtt – játékosan odaszalad, esetleg szájába veszi. Az ablakot betörő robbanás által a talajra kerülő üvegszilánkok sem használnak a tappancsoknak. Az embernek csak szimplán hangos durranás a kutyának egyenesen fülsiketítő robaj lehet (olyan, mint amikor a fülhallgatóval zenét hallgató ember – véletlenül – egy pillanatra a maximumra állítja a hangerőt).

Mit tehetnek az állattartók?

• A kertben lakó kutyákat szilveszter délutánján vigyük be a lakásba, esetleg zárjuk be a garázsba, pincébe (olyan helyre, ahova kevésbé hatol be a zaj). Kerüljük az olyan helyeket, amelyek nem minden oldalról zártak, azaz valaki szabadon bedobhat egy petárdát.
• Ha tudjuk, hogy kutyánk félni fog, kérjünk előre nyugtató-tablettát az állatorvostól és bódítsuk el az ebet néhány órára. Ha szakszerűen járunk el, nem történhet semmi baj a kutyával.
• Az esti etetést, utolsó séta időpontját úgy válasszuk meg, hogy megelőzzük a durrogatatás kezdetét. Legjobb, hogy ha a sötét beálltával már el sem hagyjuk a lakást.
• Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való sétáltatást vagy közlekedést, akkor feltétlen pórázon vigyük a kutyát. Úgy adjuk rá a nyakörvet, hogy véletlenül se bújhasson ki belőle.
• Veszély esetén a kutyák a falkavezér utasítását várják, annak viselkedéséről vesznek mintát. Ha a gazdi nyugodtan viselkedik, a kutya sem esik olyan könnyen pánikba.
• Szilveszterkor a kutyát ne hagyjuk egyedül, különösen akkor, ha tudjuk, hogy félős. Sajnos ezt az áldozatot meg kell hoznia a gazdiknak, ha nem akarják állatuk életét kockára tenni.
• A tűzijátékhoz hozzászoktathatjuk a kutyát. Fontos, hogy az eseményhez jó emlékek társuljanak, így ha meghalljuk az első durranásokat, kezdjünk játszani a kutyussal, jutalmazzuk meg, egészen a tűzijáték végéig legyünk vele. Így a jó emlék marad meg benne.

 

via: https://www.haziallat.hu