“Kedves Éva

Bocsánat, hogy régen jelentkeztem, de a hét végén nagyon elfoglalt voltam. Szombaton nem ettem meg a vacsimat. Nem volt étvágyam de nagyon meleg van, nem vagyok fiatal, azért nem eszem. Vasárnap a Gazdák örültek, hogy kicsit aktívabb voltam. Hétfőn rosszul éreztem magamat, odamentem, Gazdasszonyhoz, hogy szóljak neki, de összerogytam a lábánál. Ő azonnal szólt Gazdának, hogy jöjjön értem és vigyen el Krisztinához. Természetesen mint mindig most is olyankor, amikor Gazdasszonynak zárnia kell a könyvelést, de a hagyomány az hagyomány.

Gazdák nagy nehezen betesznek az autóba, és már száguldunk is. Amikor erre sem emeltem fel a fejem a Gazda már tudta, hogy nagyon nagy a baj.

Krisztina megnézte, a hasamat és azt mondta, hogy tele van a vérrel. Az esélyem a túlélésre közel nulla, mert ezt szinte mindig daganat okozza, de a Gazda emlékeztette Krisztinát, hogy tavasszal lettem nagyon átnézve, akkor csak a hasfalamon volt egy zsírdaganat (most is ott van, az az enyém, nem adom), úgy döntöttek, hogy megnézik mi okozza.

A felnyitás után kiderült, hogy valami sárkány beleharapott a lépembe, az vérzett. Annyi vért vesztettem, hogy azonnal vérre volt szükségem. A Gazda azonnal indult egy laborba vérért, valamint hívta a barátainkat, hogy vállal-e valaki azonnali véradást. Tappancs kutya azonnal indult, hogy adjon egy keveset a sajátjából.

Én ezt már nem vártam meg. Teljesítettem a szerződést, amit akkor kötöttünk, amikor elhoztál a MancsRancstól: Életem végéig cuki házikedvence leszek a Gazdáimnak és Csibész kutyának a falkája leszek. Nézzétek meg az ősz pofáját, a sok ősz szál nagy részét nekem köszönheti. A Gazda nem egy könyvét, néhány tízezresét ettem meg igen jó étvággyal. Még a csavarjait is megkóstoltam, azokért nem értem miért volt olyan mérges. Ezt azért gondolom nem sokan vállaltátok volna be.

Amikor kutyasuliba mentünk becsülettel megcsináltam a feladatokat. Ha valamelyikhez nem volt kedvem cuki pofát vágtam.

Közben kerestük a szép gyepet az udvaron. Volt, hogy több méter mélyre ástunk, volt, hogy több méterre alá ástunk a szomszéd telek alá. A rengeteg munkát a Gazda nem méltányolta.

Volt, hogy elmentünk a wikipédistákkal Monostorapátiba, jártunk Puskás börzén, rengeteg városban és erdőben. Szép életem volt. Ne erre a fél napra emlékezzetek, hanem arra, hogy milyen jókat buliztuk

A testamentumom

A feladataimat így osztom el:
A fülvakarásokat helyettem is Csibész gyűjtse be
Az asztalon hagyott falatok eltüntetése legyen Mala macska dolga.
A rádiós cikkeket továbbra is megírom, ezt nem adom ki a kezemből

A vagyonomról így rendelkezem:
A nyakörvemet kapja meg az utódom (Gazda hiába tiltakozol, tudom, ha látsz egy bajba jutott kutyát úgy is befogadod)
A tálamat az utolsó vacsim maradékával kapja meg Csibész kutya
A gazdák szívében elfoglalt helyemet… Azt kitépem és viszem magammal.”