2004 – szöveges beszámoló

Idén nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre, mivel az Alapítvány bejegyzése 2004.októberében vált jogerőssé.
Terveink megvalósítása érdekében nyolc környező önkormányzattal kezdtünk tárgyalásokat a kutya gondozóház felépítéséhez szükséges terület biztosítása érdekében. Elkészítettük a telep vázlat terveit és az ezt ábrázoló makettet.

Segítséget nyújtottunk a másik helyi állatvédő szervezetnek az elhíresült biatorbágyi sintértelep kiűrítésében, a kutyák gazdához juttatásában. Közel 100 rossz egészségi állapotban lévő, szocializálatlan kutyus sorsát kellett nagyon rövid idő alatt véglegesen megoldani.

Az év során további 82 kutyát juttattunk gazdához a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesülettel összehangolva munkánkat Megnyugtató számunkra, hogy az örökbeadott kutyákat látogatva, gazdáikkal kapcsolatot tartva bebizonyosodott, hogy a megfelelő gazdához a megfelelő kutyust választottuk. Négy eset kivételével a kutyák és a gazdik is elégedettek, a kutyusok jókedvűek, kiegyensúlyozottak az új helyeken. Örömet jelent az is, hogy az örökbeadott kutyák közül egyik sincs láncon. Ennek oka, hogy szocializációjuk sikeres volt és miután személyesen a helyszínen a körülményeket felmérve, tanácsot adva, aktívan részt vettünk a beszoktatásban, esetenként nem is volt a láncon tartásra szükség 3-4 napnál tovább.

Sok örökbefogadó keresett meg minket amikor kóbor, gazdátlan, vemhesen kidobott (nagyon gyakori) kutyát talált azzal a bevezetéssel, hogy látták milyen lelkiismeretesen végezzük munkánkat és bár tudják, hogy nincs menhelyünk, de csináljunk valamit. Van aki előtte végighívott 10-15 menhelyet, de helyhiány miatt elutasították. Ennek az az oka, hogy közel 80 rászorult kutya jut egy menhely-férőhelyre. Ilyenkor egyik szemünk sírt, a másik nevetett. Jól esik az elismerés (egy csendben dolgozó állatvédő szervezetnek kevésszer van ilyenben része), ugyanakkor mivel nekünk nincs menhelyünk, így az nem is telhet be, megoldást kellett találnunk, mert a kutyus élete nem múlhat férőhely számokon. Rendkívül nagy gond a kutyák ideiglenes elhelyezése.

Persze a végleges gazdák megtalálása sem volt egyszerű feladat. Ha már a gazdi keresésnél tartunk szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, hogy az állatvédők rendelkeznek egy „gazdi-listával”, nekik könnyű gazdát találni, hiszen ez a foglalkozásuk. Nem, egy állatvédő sem tud semmivel sem többet tenni, mint akármelyik állatbarát. A gazda keresést nem tanítják iskolában, a kényszer időnként nagyon találékonnyá teszi az embert. ( Egyik munkatársunk üzleti leveleit is úgy fejezi be, hogy szabadidejében hontalan kutyusoknak keres új gazdát és aki tud, segítsen neki ebben. Érdekes módon -mégha furcsának találták is, eddig senki nem vette rossznéven a felkérést). A gazda keresés módszerei mindenki számára elsajáthatítóak, talán csak a számítógép és a digitális fényképezőgép az, ami pluszként segíthet benne, de manapság már ezek is sok ember számára elérhetőek. Ezért ezúton is kérnénk, ha valaki talál egy gazdátlan kutyust, esetleg átmenetileg be is tudja fogadni, próbáljon meg számára környezetével összedolgozva gazdát keresni. Rengeteg honlap van, ahová fel lehet tenni a kutyus képét, adatait. A fényképből másolva plakátokat lehet csinálni és forgalmas helyekre kitenni. Ezek elsősorban ne lámpaoszlopok legyenek, hanem egy-egy látogatottabb hely tulajdonosával megbeszélve, állatorvosi rendelőben, kutyakozmetikusnál, állateledelesnél, üzletek kirakataiban, stb. érdemes elhelyezni. Sokan segítőkészek ebben, csak próbálkozni kell és meggyőzni a dolog fontosságáról őket.

Nagy hangsúlyt helyezünk a kóbor állatok ivartalanítására, hiszen a nemkívánt szaporulatok száma vészesen nő. A szuka kutyák zömét ivartalantva adtuk örökbe, ill. ha nem, csak olyannak adtuk oda, aki vállalta, hogy ivartalaníttatja a kutyust. Az ivartalanítással kapcsolatban még a mai napig is tévhitek keringenek és az emberek nagy részénél negatív viszhangja van. Komoly felvilágosító munkával próbáljuk meggyőzni az embereket annak szükségességéről. Esetenként szinte házról-házra járva mondjuk el előnyeit és beszéljük rá a kutyatulajdonosokat a műtétre. Persze tudjuk, hogy borsos az ára, sokan nem engedhetik meg maguknak. Dolgozunk ennek megváltoztatásán. Résztvettünk a helyi kedvezményes ivartalanítási akcióban lebonyolításában, segítséget nyujtottunk a felvilágosításban az ivartalanítás fontosságát hangsúlyozva, az állatok szállításánál, varratszedésben. * Köszönet illeti meg a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesületet egy nagyszabású helyi ivartalanítási akció lehetőségének biztosításáért.*

Beindítottuk a honlapunkat is, amelynek naprakész állapota szintén sok időt vesz igénybe, hiszen aki már fényképezett kutyust, tudja, hogy elég időigénye dolog és ha már „modelt állta”, utána egy jókora játék is kijár nekik.

Összességében eredményesnek tartjuk az elmúlt félévi munkánkat, azonban nem vagyunk elégedettek, teljes erővel törekednünk kell megalakulásunk legfontosabb céljának, a kutyagondozó telep létrehozásának elérésére, mégha ez a napi teendők és kiadások mellett nehezebb feladat, mint gondoltuk.