Az ivartalanításról

ivart2Sok gazda még ma sem akar hallani kutyája, macskája ivartalanításáról, azzal érvelve, hogy az a természet rendjébe való beavatkozás. A kutyák, cicák háziasításával már jócskán felborítottuk a természet rendjét. Ma már természetesnek tartjuk, hogy kutyáinkat, macskáinkat táppal, konzervvel etetjük, legyen az is természetes, hogy nem hagyjuk felelőtlenül szaporodni, mert életekkel játszunk. Ahhoz, hogy nekünk egy kölyök maradjon kedvencünktől, sokszor jó pár állatnak meg kell halnia. Növeljük a mára már kezelhetetlenné vált kóbor kutya, cica létszámot, még akkor is, ha azt hisszük, jó gazdát találunk a kicsiknek. Aki ma kutyát, cicát szeretne, éppen elég árva közül válogathat.

De nézzük kedvencünk érdekeit. Sok tévhitet el kell oszlatni az ivartalanítással kapcsolatban.

A legelterjedtebb TÉVHIT, hogy minden szuka kutyának, cicának egyszer szülnie kell. Ennek a megállapításnak semmilyen biológiai alapja nincs. Nem kell, hogy megtapasztalják az „anyaságot”, mert ösztönből párzanak (nem élvezetből, mint azt sokan hiszik) és gondozzák a kicsinyeiket, mint ahogy minden érzelem nélkül egy idő után, elhajtják maguktól az életképes kölyköket.

Ha valóban „kedvencünk”, akkor óvjuk egészségét a háziállatunknak. Az időbeni ivartalanítással (7 hónap körül) sikeresen visszaszoríthatjuk a mára eléggé gyakori ivarszervi daganatok kialakulását is, így a műtétnek fontos egészségmegőrző szerepe is van.

ivart4

Kijelenthetjük azt is, hogy az állat életminősége az ivartalanítással nem romlik, sőt! Az időben ivartalanított kanok kóborlási vágya jelentősen lecsökken, így nem lesznek kitéve balesetnek, bántalmazásnak vagy egy másik kannal való összetűzésnek. Ez fontos a kutyáknál is, de a cicáknál is, mert rengeteg a verekedésből adódó halálos vírus fertőzés (pl. FeLV és FIV vírus). Tudni kell azt is, hogy kutyáknál a házőrzési hajlamot az ivartalanítás nem érinti, mert azt nem a szexuális ösztön irányítja. Nem törvényszerű az elhízás sem, ha odafigyelünk kedvencünk táplálására.

Tehát egyéni és társadalmi érdek is, hogy a gazdák az ivartalanítási műtétet elvégeztessék. Sőt, kijelenthetjük, hogy minden ember érdeke, hiszen az önkormányzatok adónkból fizetik a gyepmestereket, ahol a telepeken minden naposak az altatások, a menhelyek túlzsúfoltak. Az állatvédők segítségét nem etikus akkor kérni, amikor kutyánk lefialt 8 kölyköt és cicánk is megjelent a 8 kiscicájával. Nem, ezt meg lehetett volna előzni és nem etikus, hogy az adományokat arra költsék az állatvédők, ami megelőzhető lett volna. Ne hárítsuk át a felelősséget másokra!

ivart3

Muszáj a pénzről is beszélni. Sokan azzal érvelnek, hogy a műtét drága. Ezt nem vitatjuk, bár egyre több ivartalanítási akciót hirdetnek meg az állatvédő szervezetek, pont azért, hogy a többség számára elérhető legyen a műtét. De, számoljunk csak: egy ivartalanítás átlag 15 ezer Ft-ba kerül. Egy alom min. 8 hétig való tartása (mert ezt a törvény előírja) a következő feladatokat adja: mama JÓL táplálása, hogy szoptatni tudjon. Mama és a kicsik (többszöri) féreghajtása, 6 hét után kölyöktáp vásárlása, 1 parvo elleni oltás, oltáskönyv és amikor továbbadják, a mikrochipezés. Na, ez biztos, hogy a 15 ezer Ft többszöröse. Akkor még nem beszéltünk bajról, a kicsik tartásával járó egyéb feladatokról és a kilátástalan gazda keresésről. Mi az olcsóbb (ha már csak a pénzügyi részét nézzük)?

Az állattartás során a legfelelőtlenebb dolog, ha hagyjuk kutyánkat, macskánkat szaporodni, ezzel közvetett módon hozzájárulunk ezen állatok tömeges altatásához, a kóbor állatok létszámának növeléséhez, sőt esetenként állatkínzáshoz! Amiből sok van, annak nincs értéke. Itt ÉLETEKRŐL van szó!

LEGYEN FELELŐS ÁLLATTARTÓ ÉS ÖSZTÖNÖZZÖN ERRE MÁSOKAT IS,
MERT EZ MINDANNYIUNK ÉRDEKE!