2007 – szöveges beszámoló

Sajnos munkánkat egyre nehezebb körülmények között tudjuk végezni, melynek oka, hogy nem rendelkezünk menhellyel és az önkénteseinknél elhelyezett kutyusok száma elérte a kezelhető maximumot (6-8 kutya családonként) Új ideiglenes befogadókat nem tudtunk 2007-ben találni, mert aki erre a problémára –a társállatok kiszolgáltatottságára érzékeny-, már mindenki rendelkezik 2-3 kutyával és macskával. Így maradt az adódó helyzetek ad hoc megoldása, de megfelelő háttér nélkül ez nagyon sok energiát igényel. . Mivel ez csak tűzoltó munka, igyekszünk a megelőzésre még nagyobb gondot fordítani. Minden kutyánkat ivartalanítva adjuk örökbe, a kölyök kutyáknál ezt előírjuk ill. segítséget nyújtunk a gazdáknak. Szórólapokat készítettünk, mely a felelős állattartásra hívja fel a figyelmet. Félre értés ne essék nem lebeszélni akarjuk a leendő gazdákat, de az a tapasztalatunk, hogy sokan ötletszerűen fogadnak be kutyát, nem kellően átgondolva az azzal járó felelősséget, sőt időnként terheket.

Néhány adat, ami csak tájékoztató jellegű és nem tükrözi azokat az erőfeszítéseket, melyeket nap mint nap teszünk az állatok rehabilitációjáért, állattartási kultúra magasabb szintjének elterjedése érdekében, valamit azért hogy a megfelelő kutya a megfelelő gazdához kerüljön.

2007-ben befogadtunk és gondoztunk 113 kutyust és 27 cicát. Ezekből örökbe adtunk 117 állatot. Lakosságnak 19 esetben nyújtottunk segítséget a háznál született „felesleges” alom elhelyezésében. Ezeknél az eseteknél minden esetben megcsináltattuk vagy ellenőriztük a mama kutya ivartalanítását, hogy még egyszer ne fordulhasson elő: egy élőlénynek úgy kelljen megszületnie, hogy már akkor felesleges, nem kell, halálra van ítélve. Természetesen ha valaki kutyát, cicát talált,minden esetben segítettünk gazdát keresni neki.

Továbbra is folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy mindig az új gazdához a kutyát, megnézzük a körülményeket, segítünk beilleszkedni, de olyan is előfordult már természetesen, hogy nem hagytuk ott a kutyust, nem láttuk biztosítottnak a megfelelő körülményeket, gondoskodást. Sokankérdezhetik, hogy amikor ennyi kutya van, miért ez a nagy körülményeskedés. Válaszunk erre az, hogy mi nem túladni szeretnénk a mentett kutyákon, hanem életük végéig biztos helyen tudni őket, gondoskodással, szeretettel körülvéve.

Alapítványunk 100 ezer Ft-ért megvett egy több kutya szállítására alkalmas Opel Combo autót, ami nagy segítséget jelent a munkánkban. Örömmel tölt el, hogy van néhány támogatónk, akik hónapról hónapra támogatnak bennünket, értékelik erőfeszítéseinket.

Amit mindenképp kudarcnak ítélünk meg, az az, hogy képtelenek vagyunk egy helyet, telket szerezni ahová egy menhelyet felépíthetnénk. Ennek több oka is van. Nem élvezzük a környező önkormányzatok ebbéli támogatását, az a tapasztalatunk, hogy számukra még mindig egyszerűbb elvitetni a kóbor állatot a sintérrel, mint a területén egy menhely tevékenységét engedélyezni. Nem számolva azzal, hogy így évről-évre elmegy az adófizető állampolgárok pénze azért, hogy a kutyák zöme elpusztuljon, ahelyett, hogy a védelmük, a megelőzés érdekében tennének valamit. A másik ok, hogy szinte megfizethetetlenek a telekárak, ill. szigorúak a megkötöttségek Természetesen azért próbálkozunk tovább, hátha csoda történik.
Le kell szögeznünk, hogy Magyarországon sokkal több kutya él, mint amennyit a társadalom el tud tartani. Ezért létkérdés, hogy az állam a jövőben tegyen a megelőzés érdekében lépéseket, mert a civilek, az állatvédő szervezetek számára mára kezelhetetlenné vált a helyzet. Ebből az emberek csak azt érzékelik, ha kutyát-cicát találnak, az állatvédő szervezetek egyre nehezebben veszik be, nincs helyük, a segítségre szorulók száma rohamosan nő, az örökbe fogadások száma pedig rohamosan csökken.

Alapítványunk komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy tegyék kötelezővé a kutyák chipezését, így a tulajdonosok fellelhetőek legyenek és amennyiben a törvény által előírtakat megsértik (nem gondos gazdaként tartanak kutyát, a kutyát elűzik, életét indokolatlanul kioltják, kínozzák), akkor feleljenek érte. Nem tartjuk a mára kialakult gyakorlatot jónak, mely szerint MINDEN állampolgár pénzéből fizetik a sintéreket, aki elviszi a kóbor kutyákat, ahelyett, hogy a FELELŐTLEN tartókat megbüntetnék. A kóbor kutyák utánpótlás csökkenésének másik eszköze az ivartalanítás elterjesztése elérhető áron , így csökkenhetne a dobozokban kitett kölyök kutyák száma. A magunk lehetőségeivel folyamatosan küzdünk a kutyaszaporítók „zugtevékenysége” ellen is.
Összegezve, úgy gondoljuk, hogy átgondolt, becsületes gazdálkodásunkkal, felelős munkánkkal továbbra is megtarthatjuk ill. megnyerhetjük az emberek bizalmát. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy lehetne még többet tenni, de munka, család mellett úgy érezzük az eddig közel 500 kutya sorsának rendezése értékelendő tevékenység.
Kérünk mindenkit, hogy a maga lehetőségeihez képest vegyen részt az élőlények, a természet védelmében!